Komposztálás házilag

Komposztálás házilag

Komposztálás házilag is kivitelezhető

A hulladék nem szemét

Napjainkban a “hulladék” fogalma jelentős átalakuláson megy keresztül. A XX. század fogyasztója számára mindaz, ami azonnal vagy közvetlenül nem volt felhasználható, a szemétgyűjtőbe való felesleges anyaggá: hulladékká minősült. Pedig a hulladék nem szemét. Manapság az a felismerés, hogy az emberiség hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen a természet törvényeinek folyamatos figyelmen kívül hagyásával, elősegíti a természetközeli, környezettudatos életmód térhódítását. A természet arra tanít bennünket, hogy a földi élet alapja a biológiai körforgás, amelynek minden építőköve hasznos és pótolhatatlan szerepet tölt be. Ennek a szemléletváltozásnak köszönheti reneszánszát a komposztálás is.

A tápanyagokat pótolnunk kell!

Legyen példakép a természet! Mi történik az erdőben?
Az ősszel lehulló falevelek gyorsan benépesülnek talajlakókkal. Elkezdődik a levelek aprítása, a szerves anyagok lebontása, átalakítása, új bonyolult szerves anyagok felépítése. Így lesz az avarból értékes humusz, ami a növények tápanyaga. Az erdőben jól megfigyelhető tehát a tápanyagok körforgása.

Mi történik azonban a házi kertekben? Komposztálás házilag

Az őszi hónapokban, ha nem pillantanánk a naptárra, akkor is tudnánk az ég felé törő füstfellegekből, a házak elé kihelyezett, levelekkel teletömött műanyagzsákokból, hogy elérkezett a lombhullás időszaka. Ugyanezt tesszük az év többi részén, amikor a konyhai hulladéktól, a levágott fűtől a “kukába” hajítás útján szabadulunk meg. Tudjuk-e, hogy mindez értékes növényi tápanyag, a komposztálás alapanyaga? Nem árt emlékeztetni, hogy fáink, bokraink vagy más haszonnövényeink a talajból felvett tápanyagokat testük felépítésére használják. Így keletkeznek például a levelek is. A talajból elhasznált tápanyagokat előbb-utóbb pótolnunk kell. Ha a levelekben, a levágott fűben vagy más növényi részekben felhalmozott tápanyagokat elégetjük, vagy a szemétre hányjuk, növényeinket fosztjuk meg a továbbéléshez szükséges éltető erőtől.

Hulladékcsökkentés: komposztálás házilag is

Hazánkban egy átlagos állampolgár évente hozzávetőleg 300 kg hulladékot termel. Ennek a háztartási hulladéknak egy jelentős hányada, kb. 30%-a olyan szerves anyag, amely különösebb nehézség nélkül komposztálható.
A komposztálás egyszerűen megvalósítható és nem más mint a háztartásban, a kerti munkák során keletkező szerves eredetű hulladékokban megtestesülő tápanyagok visszajuttatása a természetben zajló körfolyamatba.

A komposztálás aktualitása, hogy a 2001. január 1-én hatályba lépett Hulladékgazdálkodási
Törvény (2000. évi XLIII.) előírja, hogy a jelenleg hulladéklerakóba kerülő biológiailag le
bomló szerves anyag tartalmat
a) 2004 július 1 napjáig 75%-ra b) 2007 július 1 napjáig 50%-ra
c) 2014 július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

Az Európai Unió fontos ajánlása a tagországok számára, hogy a települési szilárd hulladékban maradó biológiailag lebomló szerves anyag aránya ne legyen több 5%-nál.

Mi a komposzt?

A komposzt tulajdonképpen “mesterséges” humusz. Sötétbarna színű, erdei talajra emlékeztető szagú, a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmazó, magas szervesanyag tartalmú, földszerű anyag. A komposztálás pedig nem más mint “irányított humuszgyártás”. A gyártás szó itt csupán jelképesen értendő, hiszen magát a szervesanyag feldolgozást a természet gondjaira bízzuk. A mi dolgunk csupán az, hogy minél kedvezőbb feltételeket biztosítsunk a különböző mikroorganizmusoknak, gombáknak ugyanúgy, mint a folyamat végén a férgeknek, gilisztáknak, amelyek ezt meghálálva, nagy “szakértelemmel” végzik el a feladatukat.

Zöldel zöldhulladék elszállítás garancia a minőségi munkavégzésre, bruttó 3600 ft/m3 rakodással

Komposztálás házilag
5 (100%) 8 szavazat

Megosztom